ÚJ-ZÉLANDRÓL

Új Zélenad- az ellentétek országa. Az Európához számított nagy távolságán kívül semmi sem szól az Új-Zélandon töltött kirándulás ellen. Hosszú repülőút útán az ideérkezőket természeti érdekességek széles skálája várja: sok különálló sziget tagolt parttal, magas hegyek soha nem olvadó hótakaróval, élénkzöld dombok legelésző juhokkal, gejzírek, fürdők, vulkánok és barlangok.

A nagy városokon kívül Új-Zélandon az élet lassabban pereg, mint máshol. Ennek köszönhetően élvezheti az idelátogató a világ egyik legszebb országának természeti kincseit. Az ország az egyenlítő és a déli sark között félúton található, területe körülbelül négyszerese Magyarországénak. Nyugati partjait a Tasmán-tenger, keleti partjait a Csendes-óceán mossa. Új-Zéland két fő szigetre (északira és délire) és több kisebb szigetekre, mint pl. Antipodes Islands, Auckland Islands, Bounty Islands osztódik. Felszínét túlnyomórészt hegységek alkotják néhány elterülő tengerparti alfölddel, északon működő tűzhányókkal, krátertavakkal, gejzírekkel és forrásokkal. Hegységei legmagasabb csúcsa az Aoraki-Mount Cook 3754 m. Lakossága kb. 4 millió, ebből 3 millió az északi szigeten lakik. Fővárosa Wellington, mely a világ legdélibb fővárosa. A hivatalos nyelv az angol. Új-Zéland őslakosai a maorik, akik kb. 1000 éve érkeztek ide. A fehéremberek kb. 250 éve kezdték a beköltözést amikor is Thomas Cook felfedezte Új-Zélandot.