Hotel értékelés Veli Mel

Éghajlat

Horvátország mérsékelt éghajlattal rendelkezik, ami főleg a Földközi-tenger hatásának és a meleg tengeri áramlatoknak köszönhető, valamint annak a ténynek, hogy keletről hegyvonulatokkal van körülvéve. A levegő átlaghőmérséklete itt júniusban 26°C körül mozog, júliusban, valamint augusztusban eléri a 30°C -ot, szeptemberben ismét 26°C körül mozog. A víz átlaghőmérséklete júniusban 22°C, júliusban 25°C, augusztusban egy fokkal alacsonyabb, de még szeptemberben is eléri a 22°C -t. Az adriai-földközi vidék éghajlatára jellemzőek az enyhe, rövid telek, és a hosszú, gyakran nagyon meleg nyarak. Az ősz jóval melegebbnek számít a tavasznál. Az itteni időjárást nagyban befolyásolja a tenger hatása, de sehol sem egyforma, a szigeteken egészen más, mint a szárazföld tagolt partszakaszain.

Hidegebb észak, melegebb dél

A hőmérséklet nagyban eltér az északi és déli partszakaszt tekintve. A különbség nem túl nagy, mégis észlelhető. Az Isztriai-félszigeten, amely az ország északi részén fekszik, a szeptemberi hőmérséklet 22,5°C körül mozog, Hvar szigetén ez 24°C. A tenger hőmérséklete helyenként szintén különböző. A nyár elején az Adriai-tenger, amely maximális mélysége az Isztria-félsziget nyugati partjánál csupán 40 m, gyorsan felmelegszik, eléri a 20°C fokot, augusztusabn itt a 13-26°C-ot is eléri és télen sem süllyed 10°C alá. A délebben fekvő Dalmáciánál a téli vízhőmérséklet minimum 12°C körül mozog. A szigeteken fekvésüknek köszönhetően alacsonyabb a levegő hőmérséklete, mint a szárazföldön. Ez az egyik oka, hogy miért olyan kedveltek a szigetek - a nyári hőség itt korántsem olyan elviselhetetlen, mint a szárazföldön.

Csapadékmennyiség

Az Adriai-tenger a Horvátország belterületein előforduló csapadék forrása. A partmenti területen kevés a csapadék, mivel a nedves levegő ugyan a tengerparti részeken alakul ki, a csapadék azonban csak a belterületeken esik le. A legkevesebb csapadék a szigeteken valószinű, itt 500-1000 mm az évi csapadékmennyiség. A tengerparti területeken ez az érték évi 1000-1700 mm körül mozog.
Ami a csapadékmennyiség havi szintre lebontott eloszlását illeti, a legkevesebb csapadékra a nyári hónapokban lehet számítani, a legszárazabb hónap a július, ez az egész területre jellemző. A Lastovo nevű szigeten júliusban mindössze 20 mm-nyi csapadék esik, Hvar és Visu környékére 22 mm, Splitre 26 mm, Dubrovnikra 27 mm jellemző. Néha a nyári szárazságok egészen szeptemberig elhúzódnak, ami negatív hatással van a vegetáció növekedésére. Horvátországban a legtöbb csapadékra ősz végén és tél elején lehet számítani. Ezen kívül jelentős csapadékra lehet számítani tavasszal is, főleg márciusban és áprilisban.
Ami a havat illeti, ez az itteni területen szokatlan jelenség. Egész évben mindössze 1-3 nap havas, ami azt jelenti, hogy amint lehull a hó, rögtön el is olvad.