Pihenni mentünk, ezért azt mondom, az út elérte a célját. :-) Különösebb gond csak a kinti képviselettel volt, de bennük hatalmasat csalódtam. Eddig sosem volt gondom a kinti képviselettel, most viszont elég nagy. Aki minket fogadott egy kedves fiatal hölgy, szerintem mi voltunk az első első vendégei, mert szinte semmire nem tudott válaszolni, de mentségére legyen mondva, mindig megkérdezett egy kolléganőjét, vagy főnökét, aki ott volt vele. Vele úgy nem is volt baj, viszont azzal a másik hölgyel, már komolyabb probléma van. Az arca végig olyan volt, mint aki utálja a turistákat, és unja már az egészet. A megérkezés után este 20 órakor volt egy találkozó, ahol elmondták a kikapcsolódási lehetőségeket, valamint válaszoltak az első kérdéseinkre. Az abszolú nem zavar, hogy Románul, és nem Angolul beszélgettek egymással, talán, hogy ne érthessük, viszont a párom értette, és egy kérdéünkre, úgy reagált ez a hölgy, hogy mi vendégek ne siránkozzunk, ne magyarázzunk, hanem fogadjuk el, és örüljünk a dolgoknak, úgy ahogy vannak. Persze közben az a fura arc, mindent elmondott. Én nem értem miként mehet el idáig egy olyan ember, aki abból él, hogy mennek a turisták. Én azt is elhiszem, hogy biztos sok a nyafogás, és a követelődzés az emberek részéről, de hát tudjuk, hogy emberrel foglalkozni, a legnehezebb munka. Viszont az, hogy próbálnak olyan nyelven kommunikálni, hogy más ne értse, és az emberek szeme láttára ilyen stílust engedjen meg magának...... Én azt tudom, hogy olyan helyre ahol ez a partner van, soha többet nem fogok menni. Ez biztosan az érdeklődő kérdéseimben lesz, amikor utat keresek magamnak.