Dél-Dunántúl: Keresési feltételek alapján 17 szállás érhető el

CK-val soha többet, nagyon kényelmes volt a busszal való utazás, mindenkinek volt saját ülése és még maradt idő. Több mint egy óra várakozás a parkolóban Harkányba érve, hogy 8 óra előtt ne legyünk. Leszállt a buszmegállóban és a kalauz az unokáival az Átrium Hotel elé szaladt, térdproblémám miatt kicsit követtem őket. A kalauz, aki már rohant felém, gyorsan közölte, hogy másnap keres minket a küldött, vagy megkereshetjük egy szállodában, a nevet már elfelejtettem. Bejelentkeztünk a recepción, szállást csak 11 óra után lehetett. Megreggeliztünk, és a recepción kapott borítékkal elindultunk megkeresni a küldöttet. Ügyfelekkel körbevéve találtuk, amikor ránk került a sor, az első dolgunk volt, hogy kifizettük a belépőt a teljes fürdő területére, ami volt a boríték, hogy ne kelljen a pénztáraknál ácsorogni. Ezt követte a teljes komplexum körbejárása, majd némi frissítővel zárva egy nagy Čedok táblával, amit melegen ajánlunk étkezési helynek. Az egész hét egész jól telt, a kinti és a szobában lévő hőség miatt az utazó nem tudott csak csütörtökön találkozni, amikor az utazásról kérdeztük, aminek pénteken kellett volna lennie, és amikor megtudtam. hogy nem elég az a 15 ezer, amit váltottam, és még leszünk két napot Harkányban. A meglepetés az volt, amikor szombat reggel a szállodából kilépve a recepciós 12 ezret akart fizetni, és nem tudtam, miről van szó. Sőt, az unokák már tudnak angolul, így mondták, hogy fizetni akarnak a vacsorára elfogyasztott italokért. Szóval nekem drága újdonság volt, az előző ünnepeken a vacsora árában volt tea, a többi meg azonnal fizetett. A fürdőbe is kellett jegyet venni a delegálttól, arra a szombatra nem foglalkoztam vele, tudtam, hogy szombaton sokan lesznek. A legjobb pedig az volt, hogy az útra magunkkal kellett vinni a ruháinkat, ott felöltözni és a recepcióra menni a csomagokért, hogy időben a megállóban legyünk. A busz több mint fél órát késett, de öröm volt, hogy mindössze 18 utas volt, tehát ismét kényelmes ülés.

Elégedettség. Csak a vezető és a sofőr adott keveset az utazás menetéről, főleg visszafelé. Nincs térképes alkalmazással rendelkező telefonunk, így azt sem tudjuk, hol tartunk most és hol lesz a következő megálló. Csak megállt, és az utasok kérdezgették, hol vagyunk, és néhányan sietve vitték a kézipoggyászt.