Bosznia és Hercegovina, mint egység Európa egyik legkülönösebb és kultúrálisan legszínesebb régiói közé tartozik. Megtalálhatók itt a keresztény, a nyugati-katolikus, a keleti-pravoszláv, az iszlám és a zsidó-maur kultúrák jegyei. E kultúrák kölcsönös együttélése és a színes történelem okozta a helyi építészet, szobrászat, írásművészet és zene egyedülálló fejlődését.
Valamennyi történelmi kor Bosznia és Hercegovina területén lemoshatatlan nyomokat hagyott. A legrégibb műemlékek közé tatoznak a bodanji barlangfestmények nem messze Stolce-tól és a régészeti feltárás Butmir-ban, mely több mint 4000 éves. Továbbá több helyen fellelhetők az illér várromok, valamint olyan római kori építmények mint pl. Szarajevó fürdői. A szlávok érkeztével több száz éves kultúrális hanyatlás vette kezdetét, melyet később a középkori felvirágozás követett. A kor jellegzetességei közé tartoznak az egyedülálló sírkövek, melyeket az ország bármely részén megtalálunk. Elszórtan magtalálhatók a megörzőtt vallási és védelmi funciójú építmények. Ilyen kivételeket találunk Jajec és Bihač városokban.
A legnagyobb elismerést az Oszmán Birodalom fennhatósága alatti időszak nyerte el. A több száz éves kereskedelem nagy mértékben befolyásolta a helyi kultúra fejlődését, főként a török-muszlim hatás érvényesül. Megalapították Szarajevo, Mostar, Tuzla és egyébb városokat. Fejlődőtt az építészet. Felépítették a hidakat Visegrád, Mosztár és Žepe városokban. Új kereskedelmi útvonalak kiépülésével sűrűsödött a mecsetek és a fürdők hálózata. A városokban iskolák (elemi - mekteb, közép - medres) és könyvtárak létesültek.
A török hatalom meggyengülésével a Balkánon bekövetkezett a kultúrális hanyatlás Bosznia és Hercegovina területén, mely csupán az Osztrák-Magyar Monarchia általi bekebelezés után indult újra virágzásnak. A nagyobb városok nagy részében megjelentek az európai elemek és a jollét jelei. Megépítették a szarajevói városházát, a katedrálist, az Országos Múzeumot, a Nemzeti Színházat és sok mást.
A 20. század első fele Bosznia és Hercegovina számára sok jót nem hozott, csupán két világháborút, nagy emberveszteséget és a boszniai területek erőszakos szétosztásást más országok részére. A század második fele sem kecsegtetett sok jóval a bosnyákok számára.
A háború végezetével 1995-ben elkezdődött a kultúrális és történelmi műemlékek felújítása és az ezzel kapcsolatos ország rehabilitálása, melynek célja a turisták idevonzása Bosznia és Hercegovinába.
