Algéria Algéria

Hivatalos megnevezés: Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság
Főváros: Algír (Al-Djazzâr)
Állami irányítás: Köztársaság (az ország feje a köztársasági elnök, akit a nemzeti népgyűlés választ).
Vallás: iszlám 99%, keresztény és zsidó 1%
Hivatalos nyelv: arab
Időeltérés: GMT +1 óra

Régiók

ALGÉRIÁRÓL



Algéria a Földközi-tenger partján terül el. Északon a tengerpart mellett húzódik az Atlasz-hegység, délre haladva a terület túlnyomó részét sivatagok borítják. Az időjárás északon szubtrópusi földközi-tengeri, délen száraz szubtrópusi és trópusi. Ennek megfelelő a növényzet, melyet a déli területeken csupán oázisokban találunk.

Az 1992-es választásokon győzött az iszlám szélsőséges párt, a választásokat azonban nem ismerték el és a hatalomra a katonai kormány lépett.

Történelem:

A Kr. e. 11. században a kereskedéssel foglakozó Főníciaiak éltek ezen a területen. A Kr. e. 1. században a Mauretania Caesarensis nevű római gyarmat alakult itt. A 16. században a terület az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozott. 1834-ben Algériát Franciaországhoz csatolták, a függetlenséget csak 1962 július 3-án kiáltották ki.

A Kr.e. első évezredben érkeztek a mai Algéria területére a berberek ősei. 46 és 429 közti években a területet a Rómaiak uralták, akiket felváltottak a Vandálok és a Bizánciak. 1529-ben Algériát Chairem ad-Din és testvére Aruja az Oszmán Birodalomhoz csatolta, és az országot kalóz kikötőként használták. A franciák az országba 1830-ban érkeztek és 1847-ben uralmuk alá vették azt.

Gyarmatosítók ezrei érkeztek Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból és Máltáról Algériába, hogy a tengerparti síkságon gazdálkodjanak és elfoglalják a legdrágább városi telkeket, melyeket a francia kormány kisajátított. Az Európából származó polgárok és az eredeti algériai zsidók a 19. század kezdetétől fogva francia állampolgárokká váltak, az algériai muszlimokkal ellentétben, akik a francia törvényeken kívül maradtak, nem kaptak szavazójogot és francia állampolgárságot.

1954-ben a nemzeti felszabadító front meghírdette az Algériai függetlenségi háborút. A csaknem tíz évig tartó harcok eredményeként sikerült 1962-ben a franciákat kiűzni az országból. Az itt élő milliót számláló európai és francia származású muszlimok nagy része pár hónap alatt elhagyta Algéria területét.

Az első államelnök Ahmed Ben Bella hatalmát, aki a felszabadító front vezére volt, 1965-ben valamikori szövetségese a hadügyminiszter Houari Boumédiénn megdöntötte. Ezután az országnak 25 évig politikai stabilitást nyújtott Boumédiéna szocialista pártja és követői.

1989-es új alkotmány lehetővé tette a politikai részvételt az ellenzéki pártok számára is. Az 1991. december 26-i választásokon az iszlám fundamentalista szélsőséges párt győzött. Ezután bekövetkezett a katonai változás, a hatalmat a legmagasabb állami tanács vette át, 1992 januárjában feloszlatta a parlamantet és rendkívüli állapotot hírdetett ki. Az iszlám szélsőséges párt működését betiltották, ennek ellenére sem fejezte be tevékenységét és 1993 végén felszólította az országban tartózkodó külföldieket, hogy hagyják el azt. Ezt követően nem csak külföldiek ellen irányuló leszámolások vették kezdetüket. 1994-ben államelnöknek választották Liamín Ziruál elnököt a katonaság támogatásával. Az 1996-os és 1997-es békekonferenciák eredményesek voltak. 1996 novemberében az algériaiak 85,6%-a elfogadta az alkotmány reformját, amely betiltotta a vallási pártokat, továbbá lehetővé tette új politikai pártok létrejöttét és megerősítette az elnök szerepét.

Természeti adottságok

Az ország déli részén a Szahara fekszik a Hohhar és Tassili hegyvonulatokkal, melyek helyenként elérik a 3000 m tengerszint feletti magasságot. Északon két párhuzamosan keletről nyugatra húzódó, az Atlasz-hegységet alkotó hegyhát fekszik, melyek a Földközi-tenger partját választják el a Szaharától. A Nagy- és a Kis-Atlasz hegység között 700 - 1200 m tengerszint feletti magasságon fennsíkokat találunk sósvizű tavakkal. Algéria területének 80%-án nincs vegetáció, csupán Algírtól keletre Kabydli térséget fedi összeüggő növényzet. A Szahara az ország területének 3/4 részét alkotja. Egymást váltják a homokos, sziklás és kavicsos sivatagok.

Legújabb értékelések Algéria

összes ajánlás Algéria

Az Ön értékesítője:

H-K: 9-20 | Sze-P: 9-19 | Szo: 9-18 | V: 10-18 06 80 100 200 +40 316 300 926