Kappadókia - hotel

01 Hasznos információk

Indulási helyszín: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Indulási időpont: 9:05
Átszállás: Isztambulban, repülőjárat indulása innen várhatóan: 16:05 órakor
Érkezési helyszín: Kayseri, Eriklet Nemzetközi Repülőtér
Hazaindulási helyszín: szálloda elöl
Várható érkezés Budapestre: 19:30

02 Kappadókia

Kappadókia, ősi területe kelet-közép-Anatóliában, a Taurosz-hegységtől északra fekvő zord fennsíkon, a mai Törökország közepén található. A régió határai a történelem során többször változtak. A kappadókiai vidék drámai kiterjedésű lágy vulkáni kőzetekből áll, amelyeket az erózió tornyokká, kúpokká, völgyekké és barlangokká formált. A bizánci és az iszlám korszakból származó sziklába vájt templomok és földalatti alagútkomplexumok szétszórva találhatók a területen.
A Kappadókiában talált neolitikus kerámia és a szerszámok a korai emberi jelenlétet tanúsítják a régióban. A modern Kültepe városában végzett ásatások során a hettita-asszír Kanesh város maradványait tárták fel, amelyek a Kr. e. 3. évezredből származnak. A Kanesh-i asszír kereskedőkolónia hagyatékaként előkerült több tízezer agyagtábla a Törökországban felfedezett legrégebbi írásos dokumentumok közé tartozik.
Kappadókia nevének legkorábbi megjelenése a Kr.e. 6. századból származik, amikor Kappadókia feudális nemességét a perzsa szatrapia uralta, és elterjedtek a zoroasztriánus templomkultuszok. Egyenetlen domborzata és szerény mezőgazdasági teljesítménye miatt a terület az ókorban fejletlen maradt, csak néhány jelentős városa volt.
Nagy Sándor megkerülte ugyan Kappadókiát, de csapatokat azért küldött Perdiccas (i.e. 322) hadvezére által. A Nagy Sándor halálát követő hatalmi harc után Kappadókia a Szeleukidák hatalma alá került, bár a perzsa szatrapáktól származó helyi arisztokrácia továbbra is uralkodott, és a perzsa vallási gyakorlatok megmaradtak. Kappadókia a római, magnéziai (a mai Manissza) győzelmet követően (Kr. e. 190) hű Rómához lett, és az is maradt a Kr.e. előtti 1. század pontusi és örmény támadásai ellenére is. Kappadókia római kliens állam maradt, amíg Tiberius császár Kr.u. 17-ben el nem csatolta a Taurosz-hegység stratégiai hágói feletti parancsnoksága érdekében.
A régió korán kapcsolatba került a kereszténységgel. Az Apostolok Cselekedetei beszámol arról, hogy kappadókiai zsidók jelen voltak Jeruzsálemben a Szentlélek pünkösdi leszállása idején (ApCsel 2:9), és Péter első levele megemlíti Kappadókiát a kisázsiai üldözött keresztény közösségek között (1Péter 1: 1). A 4. században három kappadokiai teológus – Nagy Bazil, Nyssai Gergely és Nazianzi Gergely – írásaival jelentős mértékben hozzájárult a keresztény gondolkodáshoz, cáfolva az arianizmust és kidolgozva a Szentháromság-tanítást.
Kappadókia ezt követően a Bizánci Birodalom támadta. A törzsi csoportok 5. századi rajtaütései súlyosabb erődítmények építését ösztönözték a területen. 611-ben a szászáni hadsereg betörése pusztította Kappadókia fővárosát, Caesareát (a mai Kayseri). Az arab portyák Kappadókiában a 7. században kezdődtek és a 10. században folytatódtak. Ezekben a nehéz időszakokban Kappadókia nagy ember alkotta barlang- és alagút-komplexumait a meglévő építményekből építhették vagy bővítették menedékként való használatra. Építésük pontos dátumának meghatározása azonban nehéznek bizonyult.
Kappadókia a 10. és 11. században virágzott igazán, s mindez a sziklába vájt templomok és kolostorok építésének felfutásához vezetett. Az ebből az időszakból fennmaradt templomok közül sokuk nagyon gazdagon díszített. A Bizánci Birodalom végleg elvesztette Kappadókiát, amikor a szeldzsuk törökök uralma alá került, körülbelül akkor, amikor 1071-ben legyőzték a bizánci hadsereget a manzikerti csatában.
A Kappadókia nevet manapság gyakran használják a turizmusban, hogy utaljanak arra a területre, amely nagyjából Kayseritől nyugatra Aksarayig (150 km) terjed, itt található a legtöbb műemlék. Leglátogatottabb részei a hatalmas földalatti városok, Derinkuyu és Kaymaklı, valamint a Göreme Nemzeti Park, ahol számos sziklába vájt templom és lakóház található. 1985-ben a Göreme Nemzeti Parkot és a környéken található egyéb sziklahelyeket az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

03 Program

A holdbéli tájra emlékeztető, lélegzetelállító kappadókiai vidék tündérkéményeknek nevezett geológiai képződményeiről híres. Kappadókia annak a régiónak a neve, amelyet az Erciyes, Hasandağ és Güllüdağ vulkanikus hegyek által kilövelt láva és hamu lágy rétegeinek eróziója hozott létre, s melyeket az eső, a szél és a jég formált évmilliókon keresztül. Ahogy a táj erodálódott, a bazaltkövek megmaradtak, és a körülöttük lévő viszonylag puha vulkáni hamu eróziója miatt idővel 45 méter magas kúpos szerkezetek jöttek létre. A letűnt birodalmak kultúrái ide ásták be magukat, hogy lakóházakat, kastélyokat, sőt egész földalatti városokat hozzanak létre, amelyeket a korabeli lakosok búvóhelyként használtak. A helyiek ezeket az egyedülálló sziklaképződményeket "tündérkéményeknek" nevezték, ez a név az idők során megmaradt. A természet mellett tehát az Anatóliában élő mindenkori lakosoknak is nagy szerepe volt abban, hogy Kappadókia úgy nézzen ki, ahogyan most ismerhetjük. Ők közösen hozták létre Kappadókiát, mint egy szabadtéri múzeumot, amely tele van páratlan természeti látnivalókkal és kulturális emlékekkel.

ELSŐ NAP – BUDAPEST/ ISZTAMBUL/ KAYSERI, KAPPADÓKIA

A reggeli órákban kezdjük meg közös utazásunkat a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren. A Turkish Airlines menetrendszerinti járatával utazunk Isztambulba, ahonnan átszállással repülünk tovább Kappadókiába. Érkezés Kayseri Nemzetközi Repülőterére délután 18 óra körül. Transzfer a szállodába, ahol a szobák elfoglalása, majd vacsora következik. Szállás Kappadókiában (3 éj).

MÁSODIK NAP - KAPPADÓKIA

Reggeli a szállodában, majd elindulunk Kappadókia felfedezésére. A vulkanikus kappadókiai táj Közép-Anatóliában helyezkedik el. Az erózió folytán kialakult hegygerincek, völgyek és csúcsok „tündérkémények”-ként ismert természeti csodák a Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklaformái Nevşehir, Ürgüp és Avanos városait fedik le. Első állomásunk a Szerezetesek Völgye lesz, amely Kappadókia legnépszerűbb látványossága köszönhetően a holdbéli tájra emlékeztető szikla kúp formáknak, barlanglakásoknak. Délután felkeressük Göreme Szabadtéri Múzeumát, amely keresztény monostorok és templomok gyűjtőhelye. Visszatérés a szálláshelyre, ahol vacsora következik. Vacsora után szabadidő, vagy fakultatív programként lehetőség lesz ’Török Est’- en részt venni.

Fakultatív programlehetőség: török est – helyszínen fizetendő. A fakultatív program ára 2024. január közepétől lesz elérhető.

HARMADIK NAP - KAPPADÓKIA

Reggeli a szállodában, majd folytatjuk kappadókiai barangolásunkat. A mai nap folyamán a Galamb völgyben teszünk látogatást. Nem tévedés bizony, a hely a galambokról kapta a nevét. A Pigeon Valley azaz a Galamb völgy nemcsak több ezer galamb otthona, hanem két különleges fára is rálelhetünk itt. Az egyik az ’Evil Eye Tree’, mi csak "szemes fának" nevezzük, s amely mitikus török amulettekkel van feldíszítve. Úgy tartja ugyanis a hiedelem, hogy a “Gonosz Szeme” (nazar boncuğu) szimbólum védelmet nyújt az átkokkal és a negatív energiákkal szemben. A másik fa a ’Wishing Tree’, azaz a „Kívánság Fa” pedig fehér szalagokkal van feldíszítve. Napunk utolsó állomása az Underground City, azaz a földalatti város, melybő több száz található Kappadókia alatt. Ezeket a troglodita-barlangvárosokat már a hettita időkben feltárták, és az évszázadok során kibővültek, miközben különféle portyázó seregek keltek át Közép-Anatólián foglyokat és rablást keresve. A vaskos gördülő kőajtók megakadályozták a betolakodók bejutását. Mély kutak biztosították a vizet, a magas kémények pedig a szellőzést. A sziklából borpréseket, olajtárolókat, állattartó karámokat, főzőhelyeket, sőt igényes templomokat faragtak ki, hogy a lakók hetekig vagy hónapokig élhessenek a föld alatt, amíg biztonságosan ki nem jöhettek és visszatérhettek földszinti falvaikba. Visszautazás a szállodába, majd vacsora következik.

NEGYEDIK NAP – KARAVÁNSZERÁJ, DERVISEK

Reggeli a szállodában, majd autóbusszal felkerekedünk Konya városa felé. Útközben megállunk Sultanhani-ban, ahol megtekintésre kerül a Selyemút legszebb állapotban megmaradt karavánszerája, melyet a XIII. században szeldzsuk-törökök építettek. Ezt követően folytatjuk utunkat Konya irányába, mely a szúfik zarándokhelye és a táncoló dervisek székhelye. Meglátogatjuk a híres Mevlana Múzeumot, melyet Zöld Mauzóleumnak, vagy Zöld Dómnak is neveznek. Szállás és vacsora Konyában lesz (1 éj).

ÖTÖDIK NAP – KONYA/ ISZTAMBUL, BUDAPEST

Reggeli a szállodában, majd transzfer a repülőtérre, ahonnan isztambuli átszállással érkezünk haza Budapestre az esti órákban.

04 Ár nem tartalmazza

FELMERÜLHETŐ KÖLTSÉGEK
➢ személyes kiadások
➢ fakultatív programok költsége
➢ BBP baleset és poggyász biztosítás költsége
➢ útlemondási biztosítás költsége
FAKULTATÍV PROGRAMOK – helyszínen fizetendő
• HŐLÉGBALLONOZÁS: igény esetén és az időjárás függvényében
hőlégballonozás, amelynek várható költsége csak 2024. január közepétől lesz
elérhető
• TÖRÖK EST: a túra második napján lehetőség lesz zenés-táncos török esten
való részvételre. A program várható költsége 2024. január közepétől lesz
elérhető.

05 Ár tartalmazza

UTAZÁS
✓ utazás a Turkish Airlines menetrendszerinti járatával
✓ repülőjegy Budapest-Isztambul-Kayseri, majd Konya - Isztambul - Budapest
útvonalon
✓ repülőtéri illetékek
✓ Törökországon belül autóbuszos közlekedés a Kappadókia – Konya útvonalon
ELHELYEZÉS és ELLÁTÁS
✓ elhelyezés 4*csillagos szállodákban
✓ félpanziós ellátás (reggeli és vacsora)
✓ utazás első napján reggeli a repülőn
✓ utazás utolsó napján vacsora a repülőn
EGYÉB
✓ magyarul beszélő idegenvezető végig a programok alatt
✓ audioguide használatának lehetősége
✓ idegenforgalmi adó
✓ a csoport létszámának megfelelő méretű kisbusz/ autóbusz